holo-media.hu

Sziasztok. A HUP.hu közönsége körében nagy érdeklődés volt az előadás iránt, de páran nem tudtak eljönni, és kérték hogy valaki röviden foglalja össze. Íme az elhangzott anyag főbb pontjai, pár fotó és két videó.

*update* a két videó felkerült!

Sajnos hátul sikerült csak leülni, és az ócska digitgépem amúgy se tud túl jó képeket csinálni sötétben.

Előrebocsátanám, hogy az FSF-ről, konkrét szabad szoftverekről nem esett szó. Sem a Linuxról, se semmiről. RMS úgy tűnik azt gondolta, hogy inkább az egészet általánosan adja elő. Sokan foglalkoztak a lábbeli és az öltözet kérdéseivel. Végülis levette a cipőjét, a pólója ellenben (a hátsó sorból nézve) tisztának tűnt. :) Az előadás alatt megivott 2×0,5 liter ásványvizet, láthatólag igen melege volt.

Szabad szoftver alapelvek

Itt röviden elmondta a szabad szoftverek lényegi szempontjait, a szoftver készítésének, támogatásának leggyakoribb formáit. Kiemelte az ingyenes és a szabad vagy nyílt forrású szoftverek nagy különbségét. Szinte hibátlanul kiejtette a “szabad” és az “ingyen” magyar szavakat. Elmondta, hogy már tud annyira magyarul, hogy egy könyvet (ezt elfelejtettem melyiket) el tudott olvasni anyanyelvünkön.

A zárt forrású szoftverek használatából eredő veszélyek

A szoftver zártságából eredő problémák és veszélyek, pl. hátsó ajtók, nem megfelelő funkcionalitás, költségek, a mi napirendünk és szoftverünk gyártója napirendjének eltérése, a gyártó esetleges megszűnésével fellépő problémák, vendor lock-in, hiányos vagy elégtelen support, stb.

A szoftver szabadságának 4 fő aspektusa

Itt igazi geek-ként 0-tól 3-ig indexelte az aspektusokat, úgy mint a szoftver szabad beszerzése és futtatása, szabad tanulmányozása, módosítása, publikálása.

Open Source / Free Software definíciók

Kifejtette, hogy a nyílt forráskódú (de nem teljesen szabad) és a szabad szoftverek miben térnek el egymástól. Példákat hozott open source, de nem szabad, és szabad szoftverekre is. Kifejtette, hogy az igazi szabad szoftver miért GPL (vagy azzal kompatibilis) licensszel rendelkezik: nem engedheti meg, hogy valaki önkényesen zárt forrásúvá tegye, és ezzel _mások_ szabadságát korlátozza. Azaz, az emberi viselkedés fényében korlátozást kell bevetni a szoftver (és a “szomszéd”) szabadságának érdekében.

Iskolák társadalmi szerepe (Magyar Állam, Microsoft)

Valószínűleg tudomást szerzett a Magyar Állam és a Microsoft beszerzési ügyeiről. Az iskoláknak (ahogy fogalmazott) társadalmi szerepe/küldetése van, amely nem engedi meg azt, hogy egy nehezen megfizethető és monopolista szereplő termékeit tanítsák úgy, mint az egyetlen létező megoldást. Véleménye szerint vannak operációs rendszerre és irodai csomagra is szabad szoftver megoldások, melyeket a diákoknak olcsóbban és a társadalmi funkciónak megfelelően lehetne oktatni. Csak speciális területeken tanítanak konkrét megoldásokat, az olyan általános kompetenciák mint számítógép, internet, irodai csomag használata, nem szabadna kötődnie konkrét megoldásokhoz. Úgy jellemezte a Microsoft “olcsó” Windows és Office ellátmányát, mint a drogdíler első, ingyen adagját – később úgyis visszajön az áldozat, és sokat fog még fizetni.

Szabad hardverek?

A szoftver szellemi és a hardver fizikai létezésének tükrében megpróbált választ adni a szabad hardverek kérdéseire. Szerinte egy hardver, amennyiben szabadságot ad arra, hogy szabad szoftvereket futtasson, megfelelő eszköz, de nem igazán képes megfelelni a szabad szellemi termékekre vonatkozó elveknek. A hardvert (például integrált áramköröket) a felhasználó úgysem tudna szétszedni és tanulmányozni, sem másolni és ingyen továbbadni sem. Előnyben részesítendők a jól dokumentált, “nyílt” hardverek.

A copyright története, többszörözési technikák a történelem során

Egy kicsit bő lére eresztette itt a történelmet… Kifejtette, hogy a könyvgyártás korai szakaszaiban (aki képes volt rá) kézzel bármikor többszörözhette az alkotásokat. Szóba hozta a digitálisan védett e-bookok kérdéseit. Manapság a könyveket, mint szellemi termékeket szabadon kölcsönözhetjük könyvtárból, ismerősöktől, a digitálisan védett ebook pedig ezt megakadályozza.

DRM technológiák

Szóba hozta a Sony rootkitjét, a Microsoft médiállományokra vonatkozó, és a gyári DVD-k másolásvédelmét. Véleménye szerint etikátlan, hogy az ember saját magának ne készíthessen egy, az idő vasfogának kitett fizikai objektumon tárolt információról másolatot, hiszen ha az tönkremegy, újra mehet a boltba. A Sony rootkit megoldása ráadásul igazi támadás a felhasználó számítógépes rendszere ellen.

A P2P

Szóba került a P2P is. Kifejtette, hogy az audiovizuális műveket szabadon kellene engedni a P2P hálózatokon, ugyanis ez csak egy új technika, mint annak idején a rádió, a televízió, a magnókazetta, a VHS, melyekkel annak idején könnyű volt másolatokat készíteni, mégsem okozott jelentős kárt az előadóknak. Elmondta, hogy a kiadók rendszerében az előadók többsége nevetségesen alacsony díjat kap meg a kiadótól. Sajnos a legnépszerűbb elit kapja a bevétel tetemes részét. Véleménye szerint az emberek általában tisztességesek, és csak azért használnak P2P-t, mert nem akarják a boltot, a kiadót és a legnépszerűbb előadókat támogatni, hanem konkrét művészeket, amelyre jelenleg csak kényelmetlen módok állnak rendelkezésre. Szerinte a művészek/előadók megérdemlik az anyagiakat, de ennek függetlennek kellene lennie más előadóktól. Ugyanez igaz a könyvekre is, egy átlagos könyvíró, bármennyire tehetséges is, nem fog megfelelően részesülni a bevételből, kivéve az olyan kiugró eseteket amikor világszerte milliószámra fogynak a kötetek. Szóba hozta a Radiohead példáját, akik szakítva a kiadókkal, új lemezüket ingyen feltették a weblapjukra, egy könnyen használható becsületkasszával. Sokkal több anyagi támogatáshoz jutottak, mint eddig bármilyen kiadóval.

A szoftver mint szolgáltatás

Szóba kerültek a software as a service megoldások, például az online szövegszerkesztők és minden olyan szolgáltatás, amikor az általunk feltöltött/küldött fájlok feldolgozás után visszaküldésre kerülnek egy tőlünk független szerverről. Véleménye szerint ilyenkor a fájlunkkal bármi történhet. Maga a megoldás akkor elfogadható (szerinte), ha az adott (szabad) szoftvert egy általunk felügyelt rendszeren futtatjuk.

Jegyzet árverés :)

Bizonyítandó, hogy az emberek hajlandóak pénzt áldozni az író/művész/előadó támogatására, árverést kezdeményezett az általa írt esszék lefűzött példányára. A nyertes végül 43 ezer HUF-nak megfelelő összeget fizetett. RMS ráírta a nevét, és hogy “Happy hacking!”.

Dalok

RMS-t megkérték hogy énekeljen, hát megtette. :)

Kérdések

Érdeklődtek a BSD licensz iránt. Azt mondta hogy a BSD licensz alatt kiváló szoftverek érhetőek el, de azok nem garantálják mindenki szabadságát, ugyanis bárki zárttá teheti a kódot, és akihez egy ilyen termék kerül, nincs meg a joga tanulmányozni azt, végső soron ugyanazok a veszélyek léphetnek fel, mint egy zárt termék esetén.
Kérdezték mit gondol, a programozók/mérnökök megélhetését mennyire korlátozzák a szabad szoftverek. Kifejtette, hogy a kereskedelmi szoftvertermékek a hiedelemmel szemben nem mutatnak hasonlóságot az ipari termeléssel (azaz például több eladott példány nem jelent több munkást, ezáltal nem juttat pénzt az emberekhez), ráadásul a költségek (és a szükséges idő) 3/4-ét nem is a szoftver elkészítése, hanem karbantartása teszi ki, továbbá korábbi kódok újrafelhasználása és átalakítása. Elmondta hogy egy olyan szoftvervilágban, ahol szabad szoftverek vannak, ugyanúgy mindenhol szükség lesz programozókra és mérnökökre, hogy a szabad szoftvereket a helyi igényekhez igazítsák, azt átírják, vagy szerződés keretében supportálják. Ráadásul nem minden fajta szoftver lesz (lehet) szabad, szinte minden nagyobb vállalatnál szükség lesz programozókra, hogy a helyi igényeknek megfelelő szoftvert készítsenek el, pénzért. Ráadásul az élet számos területén van szükség egyéni, speciális megoldásokra. A fő cél a generikus és legáltalánosabb szoftverek (a “szoftverkörnyezet”) szabad szoftverekkel való felváltása (úgy mint operációs rendszer, fordítóprogram, fejlesztőeszköz, böngésző, médialejátszó, egyebek).
Kérdés hangzott el a Hurd -ról. Elmondta, hogy még rengeteg tennivaló van vele, nem haladnak úgy, ahogy szeretnének. A Hurd jelenleg nem alkalmas általános operációs rendszernek, de egy nap talán lehet belőle valami.

Itemvásár az előadás után

A helyszínen EUR-ra váltott HUF-ért kitűzőt, pólót, egyebeket lehetett venni. Többször elmondta, hogy vegyünk itemeket az FSF javára, hogy az megvédhesse és kiterjeszthesse szabadságunkat. :) Én vettem egy “ask me about free software” kitűzőt, melyen Linux pingvin, BSD ördög és GNU gnú szerepel.